Ezt teszi a hőség a szervezeteddel
Évtizedekig úgy tanultuk, hogy Magyarország éghajlata nedves kontinentális: a tél hűvös, a nyár meleg, de nem kell számolni szélsőségesen hideg, és csapadékos téllel, és extrém forróságot hozó nyarakkal sem. Ez azonban megváltozott. Már most nyár elején egymást érik a brutális hőhullámok, a hatalmas esők. De miért baj ez? Mit tesz a szervezetteddel az extrém meleg? Ebben a cikkben elmondjuk.
Extrém hőség, hőhullámok
Jól emlékszel. Régen (és ezt meteorológiai mérések, feljegyzések bizonyítják) sokkal kiegyensúlyozottabb volt a nyár. Míg néhány évtizeddel ezelőtt az történt, hogy kicsöngetésre - június második hetére - beköszöntött a nyár (és a 25-30 fokos meleg) és kitartott szinte napra pontosan szeptember elejéig (aztán szeptember vége felé megérkezett az „indián nyár, még pár napos meleggel) addig mára egymást érik az extrém hőhullámok, és az azt lezáró hatalmas viharok. Kettő éve például kimagaslóan sok (7) olyan hőhullám volt amikor a meteorológiai intézet akár csak pár napra is, de vörös riasztást adott ki a hőség miatt. Pedig a vörös riasztás ritka, csak akkor lép életbe, ha a napi átlaghőmérséklet 27 fok felett van. Az ilyen extrém melegek komolyan megviselhetik a szervezetedet. Ebben a cikkben elmondjuk mit tesz veled a hőség, és azt is, hogyan tudsz védekezni ellene.
Néhány brutális adat
Vannak, akik a mai napig úgy vélik, hogy a hőségriadó felesleges, és semmilyen káros hatása sincs a szervezetünkre az extrém meleg, pedig ez tévedés. Pár éve, 2017-ben Franciaországban különösen forró volt a nyár, több hőhullám érte el az országot, a francia egészségügy szerint az extrém meleg számlájára írható majdnem 17 000 haláleset.
Orvosok egyetértenek abban, hogy ha a napi középhőmérséklet eléri vagy meghaladja a 26,6 Celsius-fokot, akkor 30 százalékkal nő a halálozások száma. A hőség kivétel nélkül minden szervünket megerőlteti, és kemény próba elé állítja, a vérereink konkrétan megőrülnek a hőségben: nem nem tudják, hogy mit kell tenniük. Teljesen véletlenszerűen kitágulnak, máskor meg összehúzódnak, ezért a szív és az agy vérellátása sem megfelelő, és akár (súlyos) oxigénhiány léphet fel.
Gondban a hőszabályozó rendszerünk
Alapvetően a testünk olyan 36-37 fok közötti hőmérsékletű. Kánikulában könnyedén előfordulhat az, hogy a testünk hőszabályozó rendszere már nem bírja a fokozott terhelést. Ha a minket érő hőség nem tartós, átmeneti, akkor a szervezetünk ezt kompenzálni tudja például azzal, hogy hőt adunk le, izzadunk.
Amikor izzadunk, sok folyadékot (és ezzel ásványi anyagot) vesztünk, ezt pótolni kell. Erre akkor is érdemes figyelni ha fiatalok vagyunk, de különösen az idősebbeknél fontos, hogy azonnal visszapótoljuk az elvesztett folyadékot, és az ásványi anyagokat. Ha ez nem történik meg egyszerűen összeesik a folyadékháztartásunk, a vérünk besűrűsödhet, ez végzetes gondot okozhat a keringésben.
Szívbetegek veszélyben
A szívbetegekre fokozottan oda kell figyelnünk hőségben. Ha nagy a meleg, akkor kitágulnak az ereink. Ilyenkor a szívünk sokkal több munkát végez. Ez mindaddig nem különösebben veszélyes (hiszen ezt teszi sport, stressz, és más hatások következtében is) amíg nincs szívbetegségünk, vagy emellett nem végzünk fizikai munkát. Ha bármelyik eset fennáll, akkor hirtelen megnő a szívinfarktus veszélye. Ilyen extrém melegben az (akár rejtett) gyulladások belobbanhatnak, felerősödhetnek, és ezek a gyulladások komoly gondot okozhatnak.
Így hat a hőség az idegrendszerre
A hőség – különösen a tartós, megszüntethetetlen – erősen igénybe veszi az idegrendszert. Ameddig egy átlagember „csak” ingerlékenyebb, és egy kissé agresszívabb lesz (ezt magunkon is megtapasztalhatjuk, például tűző napon, a Balatonról hazafelé a dugóban könnyen elfogy a türelmünk) addig egy depressziós beteg akár letargikus állapotba is kerülhet. Egyébként tanulmányok kimutatják, hogy a meleg sokkal több kárt okoz, mint a hideg.
Simán megfázhatsz hőségben!
Kánikulában sokkal könnyebb megbetegedni (és influenzához, vagy megfázáshoz hasonló tünetekkel kidőlni) mint normális hőmérsékleten. Szóval, ha legközelebb találkozol valakivel, aki a legnagyobb kánikulában tüsszög, köhög, ne azonnal arra gyanakodj, hogy ki be mászkált a hidegből a melegbe, vagy túl alacsonyra állította a légkondit, és ettől fázott meg. Nem biztos. Kánikulában vagy tartós melegben a kórokozók, baktériumok, bacilusok könnyebben szaporodnak, mint átlagos időjárási helyzetben. Ha tudod, hogy nem tökéletes az immunrendszered, akkor érdemes lehet felkészülnöd a kánikulára, és védeni az immunrendszerünket.
Így védekezz a hőség ellen
Megszámlálhatatlanul sok módja van (és ezeket unalomig hallottad) annak, hogyan védekezz a kánikula ellen. Megteheted egy légkondival (mondjuk attól előfordulhat, hogy más betegséget kapsz el) millió házi praktika létezik (a nyakra tekert törölközőtől a teákon át, a hideg zuhanyig). Azt is tudod, hogy oda kell figyelj a folyadékbevitelre. Természetes, hogy nem mész napra 11-15 óra között.
Ezekkel a praktikákkal az a gond, hogy mind-mind már csak válaszreakciók a hőségre, pedig van egy jobb megoldás is amivel egyszerűen megelőzheted a kánikulát otthon: a tökéletes tetőszigetelés. Ha a házad tetőszigetelése tökéletes, akkor az télen bent, nyáron kint tartja a meleget, és amíg a többiek olvadoznak nappal, és éjjel alig alszanak a melegtől, a te házadban kellemes hűvös lesz.